Bevezetés
Eger város, az egri lakosok kulturális életét sok szereplő formálja: kulturális intézmények, könyvtár, színház, különböző cégek (pl. a Termál Fürdő), óvodák, iskolák, a zeneiskola, a főiskola, a legkülönfélébb civil szervezetek, szerveződések, egyházi intézmények és szervezetek, együttesek, zenekarok, művészek és művészcsoportok, helyi újságok, rádiók, televíziók, honlapok, portálok és a sort természetesen még lehet folytatni. De a helyi szereplők tevékenysége mellett az országos és nemzetközi folyamatok hatásai is közvetlenül érik az egrieket, akár TV-ken, újságokon, akár interneten keresztül, és persze úgy is, hogy sokan utaznak bel- és külföldön és így szereznek kulturális, művészeti benyomásokat.
Ebben a nagyon összetett, mindenkire másként ható közegben kell elhelyezni az Egri Kulturális és Művészeti Központot, az EKMK-t, ebben a kulturális környezetben kell az EKMK-nak a lehető leghatékonyabban tevékenykednie, kulturális szolgáltatásokat nyújtania, közművelődési tevékenységet folytatnia, értékeket ápolnia vagy új témákat meghonosítania.
Ahhoz, hogy az EKMK és vele együtt a város is tudja tartani a ritmust, szükséges a
nyitottság. Nyitottság új területek, témák felé, nyitottság a korcsoportok és a célcsoportok széles rétege felé, nyitottság az új ötletek felé, nyitottság az építő kritika felé.
A városi kulturális intézménynek (és munkatársainak) kellően
rugalmasnak is kell lennie, hogy a sokarcú, fragmentálódott kulturális térben folyamatosan újra tudja értelmezni helyét, tudjon alkalmazkodni az új témákhoz, módszerekhez, technológiákhoz, úgy hogy közben az eddigi értékes munka se vesszen kárba, sőt a tradicionális kulturális területeken is lehessen alkalmazni újabb módszereket. Rugalmasság szükségeltetik ahhoz is, hogy az intézmény falain belülről sokkal nagyobb mértékben kimozduljon a tevékenység súlypontja oda, ahol a befogadók, a fogyasztók, a szereplők mozognak, mégpedig a mindennapi tevékenységek közelébe, legyen az a lakótér vagy valamely más városi tér, vagy legyen az a közösségi média bármely on-line felülete.
Az EKMK-nak mint a helyi kulturális élet fontos szereplőjének
kezdeményező, proaktív szerepe is kell hogy legyen. Több területen és több partner felé mutathat fel pozitív példákat a hatékony, eredményes működés terén.
Mindemellett nagyon fontos, hogy a biztos alapokkal rendelkező EKMK az egri kulturális közegben
támogató, felkaroló funkciót is ellásson, hisz a városban a különböző szereplőknél rendszeresen több jó ötlet, kezdeményezés is feltűnik, viszont intézményi, szakemberi bázisa az EKMK-nak van arra, hogy segítse, támogassa, ösztönözze azokat, akiknek erre szüksége lehet. Ezzel a támogató, felkaroló funkcióval többször nagyon költséghatékonyan lehet bővíteni a városi kulturális kínálatot.
Természetesen Eger kulturális, történelmi hagyományaihoz hűen a
minőségi tartalomra és minőségi szolgáltatási színvonalra is figyelni kell.
Elengedhetetlen, hogy a közpénzen fenntartott és az ideális esetben sok és hasznos munkát végző kulturális intézmény kellő mértékben
látható legyen a városban és annak határain túl is. Az intézmény, de sokkal inkább az egri kulturális élet teljesítményei nagyobb publicitást igényelnek a mainál, és e téren a koncentráltabb megjelenés mellett az internet adta lehetőségeket jobban ki kell használni.
Az EKMK működéséhez természetesen szükség van stabil anyagi, gazdasági háttérre is, melyet a fenntartói támogatás mellett az eddigi gyakorlatnak megfelelően különböző külső forrásokból is támogatni kell. Ez az alapja többek között annak is, hogy az intézmény munkatársai ideális körülmények között végezzék munkájukat, hogy az intézmény megfelelő infrastrukturális ellátottsággal rendelkezzen.
A rugalmasan, kezdeményezően, támogatóan és nyitottan működő kulturális intézménynek a helyi kulturális közegben tevékenykedő szereplőkkel bátran együtt kell működnie, és így – a
szinergikus hatások kihasználásával – új, izgalmas tartalmak, akciók, projektek születhetnek.
Mindezek alapján az EKMK-nak a városi kulturális élet egyik húzóerejévé kell válnia, mégpedig azért, hogy a lehető legtöbb egri lakos számára elérhető módon izgalmas, érdekes, értékes kulturális tartalommal töltsük meg a város tereit, hogy ez által többek között még jobb legyen itt élni. Nem elhanyagolható, hogy a magas színvonalú minőségi kulturális, művészeti életnek pozitív hatása van a gazdasági életre és így az életminőségre is.
A kultúra egri terei
A szabadidős, kulturális művészeti tevékenységeknél az intézményhez, konkrét épülethez kötött tevékenységek mellett egyre fontosabbá válnak az intézményi falakon kívüli valós és virtuális terek. Ezt a folyamatot az EKMK-nak is követnie kell és ez több területen már meg is indult. Példaként említhetőek a felsővárosi és felnémeti tevékenységek, vagy a zenepavilon nyári kihasználása. Mivel a tendencia továbbra is az, hogy a kulturális intézményekbe már csak egy jól meghatározható szűk kör jár be, ezért a fentebb említett tevékenységek továbbfejlesztésén túl új (kulturális) tereket kell belaknia a városi kulturális intézménynek.
Az EKMK épületei mint a kultúra terei
AZ EKMK jelenleg három épületben működik: A Forrás Gyermek és Ifjúsági Házban, a Bartakovics Béla Közösségi Házban és a Templom Galériában. A kulturális tevékenység szempontjából ezek a terek kétségkívül fontosak, bár egyik sem mondható ideálisnak. Fontosak egyrészt mint rendezvények, tevékenységek helyei, hisz koncerteket, kiállításokat, előadásokat, foglalkozásokat, stb. lehet az épületekben tartani, másrészt a munkatársak irodái is itt találhatóak, azaz a munka bázisának is nevezhetőek.
Ugyanakkor az épületek nem minden téren váltak be. A
Forrás nem alakult a felújítás utáni évek során bevált koncerthelyszínné, a kiállítótér egy emeleti folyosószakasz, az épületbe belépve zártajtós, unalmas, egyszínű folyosókkal találkozik a főként gyermek és ifjúsági korosztályhoz tartozó látogató, ráadásul a földszinten rögtön irodákba botlanak a betévedő gyerekek. Mindez így egyben mintha azt üzenné, hogy az intézmény nem orientálódik a betérő gyerekek és fiatalok felé. Ráadásul a Forrás elhelyezkedéséből sem következik az, hogy a fiatalok „csak úgy” betérjenek ide, és spontán közösségi térként használják azt. A Forrásban ugyanakkor találhatóak jól felszerelt termek, terek. Az elmúlt időszakban, ahogy az EKMK új funkciók felé mozdult el és akkreditált felnőttoktatási intézménnyé vált, úgy a Forrás is gyarapodott jól felszerelt termekkel. A felnőttoktatási projekt lezárulta után lehetőség lesz arra is, hogy ezen eszközöket más csoportok is használják, pl. gyerek vagy nyugdíjas csoportok és a közművelődési lehetőségek ezáltal gyarapodjanak.
A nemrég történt felújítás után ezt az épületet adottságként kell kezelni és így kihozni a legjobbat belőle.
(Fontos itt megjegyezni, hogy a Forrással egy épületben működő Harlekin Bábszínházzal érdemes szorosabbra fűzni az együttműködést, koordinálást, hisz a két intézmény profilja szervesen egészíti ki egymást.)
Az egyházi tulajdonban lévő
Bartakovicsnak hosszú évtizedek óta kulturális, közösségi funkciója van. Az épületre egy alapos felújítás ugyancsak ráférne. Kiállítási és koncertpotenciálja korlátozott, foglalkozások, egyéb előadások megtartására alkalmas, illetve az EKMK munkatársainak irodái is megtalálhatóak itt.
Mindemellett a Rossz Templom, azaz a
Templom Galéria van még az EKMK üzemeltetésében. Az épület magávalragadó és impozáns kiállítási tér és az utóbbi időben egyre izgalmasabb kiállítások vannak e térben. Ezt az irányvonalat mindenképpen lehet tartani és ahol lehet még fejleszteni érdemes. Az épület fűtésének hiánya viszont lekorlátozza az éves nyitvatartási időt.
Itt említendő meg az, hogy múzeumpedagógiai foglalkozásokra is szükség van. A művészetközvetítés nemzetközi szinten egyre fejlettebb és segítségével minden korosztály számára (azaz nem csak gyerekeknek) közelebb lehet hozni a művészeteket. Az Egerben a Templom Galériában és több más kiállítóhelyen jelenlévő kortárs és modern képzőművészeti kiállítások esetében elmondható, hogy értő művészetközvetítő szakember segítségével sok látogató számára új dimenziók nyílhatnak meg.
E fejezetnél kell beszélni arról, hogy filmes, mozgóképes vonalon az EKMK-nak is szerepet kell vállalnia. Tematikus filmklubok, különböző határterületeket kombináló filmvetítések, amatőr dokumentumfilmes akciók szerepelhetnek az EKMK jövőbeli tervei között.
Újabb városi terek bevonása
A fentebb példaként említett Zenepavilon mellett új tereket is be lehet, be kell vonni a kulturális közművelődési tevékenységbe. Ilyenek a korábban már kipróbált terek, pl. az épülő Kepes Központ előtti tér, a Belváros rehabilitációja után a keletkező új terek (Szúnyog köz, Eszperantó sétány, Városháza udvara) és természetesen lehet együttműködni több helyszínnel is, legyen az a vár mint a legfontosabb belvárosi kulturális helyszín vagy akár valamelyik nagyobb cég.
Nagyon fontosak, izgalmasak lehetnek a városrészi, utcai vagy szomszédsági programok. Egy-egy jól körülhatárolható városrésznek (főként ahol valamilyen területhez kapcsolódó identitás is kialakult) lehet programokat, ünnepeket szervezni, mégpedig aktív helyi részvétellel, megszólítva a lakosokat, a helyben aktív civil szervezeteket, iskolákat, óvodákat és a helyben érdekelt vállalkozókat is. Ilyen városrészi vagy utcai rendezvényeket lehet tartani pl. a Berva lakótelepen, Töviskes téren, Faiskola utcában, Hadnagy úti lakótelepen, Szarvas Gábor utcában és ehhez hasonló helyeken. Ezek a helyi érdekű megmozdulások a lakóközösségekhez visznek kulturális, szabadidős programot és egyben a lakókat is közelebb hozza egymáshoz, ami újabb pozitív hatásokat fejt ki a közvetlen lakókörnyezetre.
Egy érdekes és még szűkebb környezetet megcélzó program a szobakoncert, melyet egy privát lakás nappalijában, esetleg udvarán tartanak kontrollált körülmények között félig nyilvánosan. Így akár a komolyzenétől a könnyűzenéig többféle stílus is elvihető, közvetlen a lakosok nappalijáig.
Az itt említett és a továbbiakban megemlítendő külső programokra egyaránt érvényes, hogy e rendezvényeket egyben arra is kell használni, hogy a látogatóknak be kell mutatni az EKMK épületeiben zajló tevékenységet és reklámozni, népszerűsíteni kell azokat, a fogékonyakat így bevonzva a további rendezvényekre, foglalkozásokra.
Új kulturális közösségi terek
Új kulturális, közművelődési, közösségi terek létrehozására is azért van szükség, hogy a város lakóihoz és azok lakóhelyeihez közelebb jusson a kulturális tevékenység. Itt nem új, nagy épületekre kell gondolni, hanem meglévő kezdeményezések felkarolására vagy új, akár civil, alulról szerveződő kezdeményezések beindítására. Erre a fajta elmozdulásra már találhatunk példát Egerben Felnémet és a Felsőváros kapcsán. Felnémeten a folyamat előrehaladottabb állapotban van és a Felnémeti Civil Ház jó infrastrukturális alapot is teremt hozzá.
De a meglévő épületekben is lehet újabb közösségi teret létrehozni. Ilyen lehet a Templom Galéria oldalsó bejáratánál található terem (egykori mozi jegypénztár) és az előtte található terasz. E helyszínen lehetne kialakítani például egy kultúrkávézót, mely a kiállításokhoz szervesen kapcsolódna, és persze önállóan is megállná a helyét és kisebb művészeti, kulturális eseményeknek is helyszínül szolgálhat.
Ideiglenes kulturális terek
Az EKMK vagy más rendezvénygazdák projektjei kapcsán ideiglenes kitelepüléseket, pár napos rendezvényeket is lehet szervezni. Akár egy-egy nagyobb turisztikai, boros, civil rendezvény kísérőrendezvényeként. Ilyenkor fontos, hogy ne csak egy egyszerű néhány órás rendezvény legyen (pl. egy koncert, mely előtt és után nincs körítés), hanem egy hangulatot, egy atmoszférát kell felépíteni, mely szervesen kapcsolódik adott esetben a „kísért” rendezvényhez és persze kulturálisan, művészetileg is minőséget nyújt.
Itt lehet megemlíteni, hogy több korosztály számára ideális metodikát nyújt az épített környezeti nevelés. Ennek keretein belül a város különböző oldalaival, működésével, történetével, építészeti örökségével, ökológiájával stb. ismerkedhet meg az érdeklődő. Az épített környezeti nevelés minden korosztály számára érdekes lehet, de természetesen a témákat korosztályspecifikus módszerekkel kell megközelíteni. Ez a közművelődési, ismeretterjesztési projekt bizonyos elemeiben már megtalálható a „Séták egrieknek” programsorozatban. Ezeket a sétákat több korosztályra és témára lehet még kibővíteni, ezzel is sokaknál lehet gyarapítani a városunkról szerzett ismereteket, erősíteni a helyi kötődést, növelni a környezetünk iránti felelősséget és végső soron a közügyek iránt nyitott polgárokat nevelni.
Virtuális terek
A kultúraközvetítésben egyik legjelentősebb eszközt, felületet jelenti az internet lehetőségeire építő közösségi média (social media). Ma Magyarországon egyértelmű a Facebook jelentősége, de nem szabad megfeledkezni a kifutó Iwiw-ről és a felfutó Google+-ról sem. Mindhárom felületen sok tennivalója van az EKMK-nak. A közösségi média segítségével és annak megfelelő használatával új lehetőségek nyílnak meg a kultúraközvetítésben, a programok hirdetésében, a visszajelzések becsatornázásában. Pl. a hagyományos meseíró- és rajzversenyek mellett ma már digitális fotós, rövidfilmes, digitális grafikai, stb versenyekkel lehet megszólítani több embert.
A Facebook és társai mellett az EKMK-nak jelen kell lennie többfajta közösségi média felületen, pl. videó-, kép-, zenemegosztó oldalakon, Wikipedián stb. és szakmai oldalakat is fel kell térképezni, mint amilyen a Templom Galéria kapcsán az ikon.hu.
Az intézménynek természetesen mindezeket kombinálnia kell, ezeket a netes megjelenésébe be kell ágyaznia, azaz ki kell használni azokat a ma már mindennaposnak tekinthető lehetőségeket, amit az internet nyújt.
A média terei
AZ EKMK internetes megjelenését is újra kell gondolni és nem csak azért, mert az ekmk.eu domain viszonylag nehezen megjegyezhető, és mert az oldal szerkezete kissé túlterhelt, hanem azért, mert egy színtiszta intézményi honlap nem lehet széles körben olvasott, már funkciójánál fogva sem.
Így az ekmk.eu mint intézményi honlap kisebb rendbe- és átláthatóbbá tétele mellett szükséges egy általános
városi kulturális portál, on-line magazin létrehozása egyszerűen megjegyezhető és kommunikálható domain címmel.
Ebben az egri kulturális magazinban megjelenhetnek a legkülönfélébb művészeti ágak, tematikák. Tere lenne itt programajánlóknak és utólagos beszámolóknak, kritikáknak, továbbá szakmai vitaanyagoknak. Ez az egri kulturális portál a városi kultúra terén a teljességre törekedne, tehát a vár, a színház ugyanúgy helyet kapna benne, mint független zenei csoportosulások programjai. A portálban helyet kapna egy városi kulturális adatbázis is.
Az online magazinnak természetesen nem csak írott cikkei lennének, hanem vizuális, audió, videós tartalmai és természetesen az itt létrehozott tartalmakat a fentebb említett közösségi médiaterekben is lehet forgatni (pl. Facebook). Ebbe a portálba be lehetne integrálni több idevágó szolgáltatást, mint például a már most jól és átfogóan működő
egriprogramok.hu oldal adatbázisát is.
Egy ilyen egységes kulturális oldal, ha az a helyi internetes térben jól van pozicionálva és kommunikálva, akkor magas látogatottságot tud biztosítani, és természetesen ez visszahat a városi kulturális életre és az EKMK mint szerkesztési bázis életére is.
Középtávon érdemes egy
városi közösségi kulturális rádiót létrehozni. A közösségi, non-profit rádiózásnak a kereskedelmi és közszolgálati rádiótól eltérően olyan funkciói vannak, melyből a város kulturális élete sokat profitálhat. Itt egyrészről nincs pénzügyi bevételkényszer, így a művészet és kultúra bármely ága megjelenhet és optimális esetben megtalálható az adott terület célközönsége is. Továbbá már maga a műsorkészítés és a szerkesztés folyamata is kulturális, közösségi tevékenység, hisz itt nem magas szinten kiképzett profi rádiósok szerkesztenek és vezetnek műsorokat, hanem a témájuk iránt elkötelezett helyi (kulcs)emberek.
A közösségi rádiózás módszerével tehát rendszeres heti, kétheti alapon rengeteg magánszemély, kulturális szakember, civil szervezet, iskola vonható be a rendszeres kulturális tevékenységbe. Ezzel ezek az emberek a területükbe még jobban bedolgozzák magukat, bővül kapcsolatrendszerük, tudásuk, és egyben bővítik a kulturális szolgáltatások körét, a felhozatal pedig nagyságrendekkel sokszínűbb lesz, mint az ma tapasztalható az éterben.
A helyi közösségi kulturális rádió kapcsán több korosztály, több célcsoport is megszólítható. A nappali sávban inkább beszélgetős, interjús, elemzősebb műsoroknak lehet helye, délután, este, éjszaka pedig a fiataloké lehet a terep zenei és különböző kulturális műsorokkal.
A rádió elindítása előtt szükséges a változó jogszabályi hátteret alaposan megismerni és a pályázati rendszert feltérképezni, ahhoz hogy egy jól felszerelt stúdióval, biztos háttérrel és megfelelő műsorstruktúrával elindulhasson az egri kulturális közösségi rádió.
Természetesen ennek a rádiónak is szervesen illeszkednie kell a felálló rendszerbe, azaz a városi kulturális portálhoz direktben kell kapcsolódnia, koncertek élő vagy felvételről sugárzott közvetítését a portálon és a többi webes felületen kell hirdetni, a rádióban elhangzott fontosabb interjúk írásos szerkesztett változatát a kulturális portálon kell publikálni.
Összességében elmondható, hogy egyre inkább ki kell mozdulni az intézmény falai közül, akár valós, akár virtuális értelemben és oda menni, ahol az emberek élnek, szívesen megfordulnak. Szükséges a kultúra különböző szereplőivel való együttműködés. Ha az EKMK teszi meg ezeket a lépéseket, akkor ezzel biztosítja magának a központi szerepet a város kulturális életében. Fontos, hogy a városi kulturális intézmény legyen a városban az egyik szereplő, amely együttműködésre ösztönzi a feleket és nem elsősorban szűk intézményi érdekeket tart szem előtt, hanem városi érdekeket. Mindez természetesen nem rossz az EKMK-nak sem, hisz központi pozíciójánál, háttérbázis jellegénél fogva egyre fontosabb szerepet tölt be több témában, több célcsoportnál, több korosztálynál és ezzel maga köré vonzza az általa megszólítandó lakosokat, kulturális szereplőket.
Célcsoportok
A célcsoportok korosztályok szerinti csoportosításánál a mostani érvényes és használt kategóriáknál érdemes kitérni a közelmúltban előtérbe került korcsoportokra is. Ilyen például a
3 év alatti korosztály, hisz a kultúra- és művészetközvetítés idevágó módszertana már erre a csoportra is alkalmazható.
Fontos követni, hogy a
nyugdíjas korosztály minden tagja sem feltétlenül a bevált magyarnóta-hímzés vonalon mozog, hisz a mostani friss nyugdíjasok fiatal korukban az 50-es, 60-as, sőt 70-es évek rock and roll, beat és rock korszakában éltek, azaz zenei és egyéb ízlésük sem azonos az idősebb nyugdíjas korosztály ízlésével. A nyugdíjas vagy 50+ korosztály körében is erőteljes hangsúlyeltolódások figyelhetőek meg az életmód terén. Ezekhez a változásokhoz az EKMK-nak is igazodnia kell.
Ennek a korosztálynak az igényeit felmérve érdemes elgondolkodni azon, hogy számukra különböző tanfolyamokat, szakköröket szervezzen az EKMK az élethosszig tartó tanulás jegyében. Ilyen szakkört lehet pl. számítástechnikai témában indítani, csak hogy egy bevált témát említsek.
Továbbá érdemes követni a
70-es években született „Ratkó-unokák” kulturális szokásait, hisz ők már a rendszerváltás után voltak fiatalok és ezért a globalizált kultúrán nőttek fel. Itt egy bizonyos generációs, kulturális törésvonal figyelhető meg az idősebb korosztályokkal szemben. És nem elhanyagolható, hogy ez a korosztály egy demográfiai hullám csúcsán született, valamint hogy a közéletben, gazdasági, kulturális életben egyre fontosabb szerepet játszik.
Az
1980-85 után születettek pedig már a digitális, rendszerváltás utáni világban nőttek fel teljesen más mobilitási, kultúrafogyasztási, technológiai, politikai környezetben, mint az idősebb korosztályok. Az EKMK tevékenységének minden részében figyelembe kell venni ezt a korosztályt is. Sokuknak Egerben egyáltalán semmit nem mond az EKMK neve. Ennél a korosztálynál érdemes folyamatos szakkörök helyett pontszerű akciókat, projekteket szervezni, megfelelő PR-ral, designnal, stb. és ezen akciók segítségével végezni a kulturális tevékenységet.
Fontos megemlíteni, hogy a Forrás Gyermek és Ifjúsági Házban a
gyerek korosztálynak nagyon sok tekintetben biztosítottak a szakköri és egyéb foglalkozásokhoz a feltételek, az itt folyó munkának nagy hagyományai vannak, melyeket továbbra is ápolni kell.
A korosztályi célcsoportokon túl érdemes másfajta megközelítésben is gondolkodni az EKMK által elérni kívánt célcsoportokról, hisz vannak speciális célcsoportok, melyeket kellő szervezéssel be lehet vonni az egri kulturális vérkeringésbe.
A
nappali szakos főiskolások korosztályuknál, rendelkezésre álló idejüknél fogva fontos célcsoportja a városi kulturális életnek, és egyben alakítói is annak. Ez a célcsoport sokszor a főiskola belső körei számára is nehezen elérhető és sokszor kimerül a „kulturális tevékenység” a buliban, jobb esetben valamilyen élő koncert keretében. Mindemellett ezeket a fiatalokat nem szabad figyelmen kívül hagyni. Egyrészt szervezésnél az ő időbeosztásukat is figyelembe kell venni, másrészt a jobban megszervezett belső főiskolás körökkel kell felvenni a kapcsolatot, amilyen pl. a Kepes Szakkollégium.
A
családok, és főként a kisgyerekes családok is figyelmet érdemelnek. Meglévő EKMK-s programokhoz (például egy kiállításhoz) lehet csatolni családi programokat úgy, hogy a gyerekek és szülők időbeosztásához igazodjon az.
Egerben sok kisebb, egymástól elkülönülő
szubkulturális csoport is működik. Akár zenei, akár képzőművészeti vagy szabadidős vonalon. Itt nem csak fiatal dj-k csoportosulására, vagy graffitis csoportokra érdemes gondolni, hanem a legkülönbözőbb korosztályokban megtalálhatóak ezek a csoportok. Ezek feltérképezése és amennyiben lehetséges laza integrálása, szakértő támogatása nagyban színesíthetné a kulturális felhozatalt. Ezek a csoportok a tervezett internetes felületeken és a közösségi rádióban is megjelenhetnek.
Fontos kiemelni a különböző kisebb-nagyobb
zenekarok (legyen szó bármely műfajról) helyzetét. Számukra talán a próbahely kérdése a legfontosabb, amiben egy kulturális intézmény segíteni tud. Ha másként nem, minimum a fellelhető helyek koordinálásával.
Szem előtt kell tartani a valamilyen okból
hátrányos helyzettel rendelkezők intenzív bevonását a kulturális életbe. Erre több példa is volt a közelmúltban. Non-profit szervezetekkel és különböző intézményekkel eddig is volt kapcsolata az EKMK-nak. Ezt a vonalat feltétlenül tovább kell vinni, így biztosítva mindenkinek minél jobb hozzáférést a kulturális javakhoz.
Együttműködés
Az EKMK kultúraszervezési, kultúraközvetítési, közművelődési funkciójának magas szintű műveléséhez elengedhetetlen a többrétű együttműködés a kulturális szektor szereplőivel és a felmerülő partnerekkel. Az intézménynek az együttműködési lehetőségeket keresnie kell, azokat aktívan fel kell térképeznie, és ki kell használnia annak érdekében, hogy a különböző együttműködési folyamatokból, közös tevékenységekből új minőségek születhessenek és így a városi kulturális élet színesebb legyen a meglévő lehetőségek jobb kihasználásával.
Az EKMK tevékenysége során legfőként helyi szereplőkkel kell, hogy együttműködjön, de elengedhetetlen, hogy kistérségi, megyei, régiós és országos szinten, valamint Kárpát-medencei és nemzetközi kontextusban is megtalálja a maga partnereit és együttműködési lehetőségeit.
Ezek a partnerek, szereplők nagy részben már most is adottak, ismertek, tehát több helyen az együttműködés fenntartására vagy felfrissítésére van szükség, de természetesen új projektek hozhatnak új partnereket és fordítva.
Együttműködés a helyi kulturális közegben
Természetesen adja magát, hogy az EKMK a
helyi kulturális és művészeti intézményekkel szorosan dolgozzon együtt. Ez némely esetben jól működik, máshol még lehet csiszolni rajta. Az együttműködés a programidőpontok egyeztetésétől, a kölcsönös technikai segítségen át a közös projektekig terjedhet. Fontos a személyes (jó) kapcsolat és az innovatív légkör kialakítása az intézmények munkatársai között.
Az egri
kulturális, művészeti civil szervezetekkel, csoportokkal (legyenek azok bejegyzettek vagy informálisak) is alapvetően jó munkakapcsolatra kell törekedni. Nem kell különösebben magyarázni, hogy a non-profit szektor rugalmasságánál fogva új dimenziókat ad a kultúraközvetítésnek, mivel más alapokon nyugszik tevékenysége. Elengedhetetlen, hogy a városi kulturális intézmény a civileket egyenrangú partnerként kezelje és a kölcsönösség jegyében segítse azokat, ahol tudja.
A városban van jónéhány olyan
kultúraszervező kulcsember, aki valamilyen módon döntő befolyással van az eseményekre. Ezeket az embereket, intézménytől, szervezettől függetlenül is meg lehet keresni, hisz rengeteg ötletet, tapasztalatot, kapcsolatot lehet aktivizálni, felszínre hozni kellő szervezéssel.
A fentebb említett szereplőkkel fontos a kétoldalú jó kapcsolat, de talán ennél is hasznosabb lenne, ha hálózatos formában működnének együtt e szereplők. Ugyan léteznek különböző kisebb helyi kulturális összefogások, de egy jól működő és a lehető legtöbb szereplőt lefedő helyi kulturális egyeztető kör mindenképpen sok előnnyel járna. Egy ilyen
egri kultúrkörnek az egyeztetési funkción kívül feladata lehet kisebb-nagyobb együttműködések, projektek kezdeményezése. Ezen a bázison lehet közös promócióban, a meglévő terek és lehetőségek optimálisabb kihasználásában gondolkodni. A kultúrkör rendszeres vagy projektekhez kapcsolódó megbeszélésein túl a gyors és közvetlen kommunikációt egy egyszerű emailes levelezőlistával meg lehet oldani.
Ez a kultúrkör alkalmas lehet olyan, az egész várost megmozgató kulturális események koordinálására, mint például a Múzeumok Éjszakája, a Tavaszi Fesztivál, stb., de új, közös promóciós felületeket is készíthetne, vagy szakmai, ágazati kérdésekben is fórumot biztosítana a résztvevőknek. Az EKMK mint városi kulturális intézmény ennek az egyeztető kultúrkörnek a szervezési oldalát tudja biztosítani.
További egri együttműködési lehetőségek
A
helyi óvodákkal, általános és középiskolákkal és a főiskolával való együttműködés jó alapot nyújt arra, hogy az Egerben tartózkodó gyerek és ifjúsági korosztályt intenzívebben bevonjuk a kulturális folyamatokba. A korábban működő kapcsolatrendszer takaréklángon pislákol és fiatalok korosztályspecifikus igényei is folyamatosan változásban vannak. Az EKMK egyrészt módszertani és koordinálási segítséget nyújthat az oktatási intézményeknek, másrészt ösztönözheti, hogy az iskolafalakon belül létrejött tartalmakat a diákok a város különböző tereiben mutassák be.
A
helyi cégeket jobban be kell vonni a városi kulturális vérkeringésbe és nem csak mint potenciális kultúratámogatóra kell tekinteni a kisebb-nagyobb cégekre, hanem meg kell szondázni azok igényet is. Mivel a városban letelepedett gazdasági tevékenységet végző vállalatoknak sem közömbös az a kulturális közeg, melyben cégük elhelyezkedik, és amelyben munkatársaik mindennapjaikat töltik, ezért mind a cégeknek, mind a városnak érdeke, hogy széles, izgalmas és minőségi kulturális, szabadidős kínálat legyen Egerben.
A városban jelenlévő és színvonalas kreatív ipar szereplőivel is értelemszerűen adódik az együttműködés lehetősége.
A kulturális civil szervezetek mellett az
egyéb területen működő civil szervezetekről sem szabad megfeledkezni, hisz tevékenységükkel, kínálatukkal akár nagyobb kulturális rendezvények programkínálatát is tudják színesíteni, vagy egyéb módon becsatlakozni a városi kulturális életbe.
A város jellegéből adódóan – főként a programkínálat egy meghatározott szelete esetében – figyelemmel kell lenni az ide látogató turisták igényeire, illetve a neki szóló tájékoztatásra. A
helyi és térségi turisztikai desztinációs menedzsment szervezettel ezen a téren szükséges az együttműködés. Kellő előkészítés után a kialakítandó turisztikai csomagokban is lehet helye az EKMK programjainak.
Megyei, régiós szinten a különböző kulturális intézményekkel, szervezetekkel meglévő kapcsolatokat tovább kell ápolni, valamint az újabb vagy jelentősebb szereplőkkel tárgyalni az esetleges együttműködési lehetőségekről (pl. Bartók+ Operafesztivál, Cinefest).
Az adott
országos kapcsolatrendszert is ápolni kell és egyrészről lehetőség szerint (továbbra is) kapcsolódni az országos eseménysorozatokhoz (Magyar Dal Napja, Zene Ünnepe, Tavaszi Fesztivál, stb.), másrészről pedig keresni kell az új és izgalmas kapcsolódási lehetőségeket.
Nemzetközi területen egyrészt
a Kárpát-medencei magyar-magyar kapcsolatokat kell szem előtt tartani. Ezen belül a már meglévő bilaterális kapcsolatokat ápolni, valamint a két idevágó testvérváros kulturális szereplőivel érdemes tovább működni.
A
testvérvárosi kapcsolatokat a diplomáciai és oktatás területén zajló csereprogramok mellett a kulturális területen lehet és kell effektíven bővíteni.
Kiemelten fontos a közlejövőben a
Kassával mint Európa 2013-as Kulturális Fővárosával való együttműködés. Itt egyrészt a kassai magyar kisebbséggel, másrészt a városi általános kulturális felhozatallal érdemes programokban, projektekben gondolkodni. Figyelembe kell venni a kölcsönösséget, azaz mindkét irányba mehet a programszervezés.
Marketing, PR
Az EKMK egy viszonylag új intézmény a város kulturális szövetében, ezért érthető, hogy mint intézmény még nem annyira nagy az ismertsége, mint például a színháznak. Ezzel ellentétben a Forrás, a Bartakovics vagy régebben az Ifjúsági Ház továbbra is ismert. Az EKMK-nak megalakulása után volt bevezető kampánya és jól kommunikálható arculattal is rendelkezik. Az intézmény különböző hagyományos csatornákon rendszeresen hirdeti rendezvényeit, projektjeit. Ilyen megjelenési helyek többek közt a Heves Megyei Hírlap, a saját programfüzet, utcai megállítótáblák, különböző helyeken elhelyezett plakátok, helyi rádiók és internetes portálok és természetesen a saját honlap. Újabban a Facebookon is jelen van az intézmény. Elmondható tehát, hogy az EKMK a „kötelező” felületeken jelen van, de mindezzel együtt is elmondható, hogy a kommunikáción lehet javítani.
A
hagyományos csatornák, mint pl. a köztéri hirdetések, TV-s, rádiós megjelenések és a nyomtatott sajtóban való hirdetés, a saját kiadványok, plakátok különböző helyeken fontos, szükséges és egyben sokszor költséges megjelenési módok.
Ezek mellett érdemes nagyobb hangsúlyt fektetni az
internetes megjelenésre. A honlap letisztultabbá, átláthatóbbá tétele szükséges, illetve a fentebb említett városi kulturális portál elkészítése a javaslatom. Erre, ezekre a valós tartalmakkal rendelkező netes felületekre lehet irányítani különböző módokon az érdeklődőket és cél, hogy minél több releváns információt kapjon az olvasó a városi kulturális életről, a programlehetőségekről és lehetősége legyen pl. elővételben jegyet is vásárolni különböző rendezvényre, hírlevelekre, hírcsatornákra feliratkozni stb. Ennek érdekében lehet on-line (pl. Adwords, Facebook) hirdetésekben gondolkodni.
A jelenleginél sokkal nagyobb figyelmet kell fordítani a
közösségi médiafelületek (social media) használatára. Itt a Facebook adta lehetőségek sokkal jobb kihasználása adja magát, és emellett az új Google+ szolgáltatásaira is figyelni kell. Fentebb már kifejtettem, hogy a különböző ingyenes közösségi média felületeken (videómegosztók, képmegosztók, stb.) is jelen kell lenni, hisz egy kulturális intézménynek profiljából adódóan rengeteg fotót, képet, videót lehet megosztania. A meglévő közösségi médiafelületeket mindenképpen kombinálva kell használni és megosztani a tartalmakat egyrészt a Facebook-on, másrészt a saját honlapokon.
A fentebb kifejtett városi kulturális összefogás eredményeként el kell kezdeni a
közös és kölcsönös hirdetéseket. Adja magát, hogy a hasonló profilú városi kiállítóterek egymást hirdessék egy közös szórólap vagy egy közös plakát kihelyezésével, hisz a célcsoport hasonló és aki megnézi a Templom Galéria kiállításait, az kíváncsi lehet a Zsinagóga Galéria, a Kis Zsinagóga, a vár és egyéb kiállítóhelyek kiállításaira is. Egy érdekes példa alapján el lehet gondolkodni azon, hogy a kulturális szervezetek és az önkormányzat összefogása keretében a város különböző pontjain saját hirdetőtáblákat helyezzenek el, melyeken csak kulturális és városi eseményeket lehet reklámozni.
Mindezeken felül a hírek szóbeli terjesztése is nagyon fontos Egerben és itt az egyes programok, projektek szervezőinek kisugárzásra nagyban kihathat a programok városi ismertségére és megítélésére és ezért fontos, hogy az egyes területeken dolgozók alaposan ismerjék saját területüket, az abban rejlő lehetőségeket és az abban mozgó szereplőket.
Innováció, ötletek
Fontosnak tartom az innováció és az új ötletek jelenlétét az EKMK-ban. A folyamatos gondolkozás, a nyitottság, az ötletesség kihat az egész városra: értékesebbé, érdekesebbé, izgalmasabbá teszi azt. Ezért fontos egy olyan belső intézményi légkör fenntartása, ahol van helye az új ötleteknek, érdekes megközelítésmódoknak is. Az intézményen belül megjelenő ötletek mellett az EKMK munkatársainak figyelemmel kell lennie a városban megjelenő innovatív kulturális ötletekre is, és amennyiben szükséges és lehetséges, úgy segíteni azokat, bizonyos alapokat biztosítva háttértámogatást nyújtani. Továbbá aktívan figyelni kell olyan kül- és belföldi példákat, melyeket érdemes alkalmazni Egerben is.
Városi kulturális súlypontok
Meglátásom szerint szakítani kell azzal a gyakorlattal, hogy minden terület egyformán fontos és javaslom, hogy városi szinten két területet emeljünk ki, amely két terület koncentráltabb figyelmet kap, és amely a város határain túl is jól kommunikálható, egyben fontos, hogy jó alapokkal rendelkezzünk, és értékes területekről legyen szó. Két téma kiemelése nem azt jelenti, hogy a többi nem fontos. Sőt azt gondolom, hogy a két súlyponti téma sikere húzza magával a többi témát is és tágabb értelemben a városi kulturális közéletre is pozitív hatással van. A témákról természetesen lehet és kell is vitázni, de ezzel együtt is szükségesnek tartom, hogy jelöljünk ki prioritásokat.
Javaslatom a két városi súlyponti kulturális témára a világzene/népzene és a fényművészet.
Világzene/népzene
A világzene/népzene egri jelenlétéről elmondható, hogy ez zeneileg mára spontán módon a város egyik karakterévé fejlődött. Olyan előadók jellemzik ezt a területet, mint a Kerekes Band, az Ethnofil, Herczeg Flóra, Gajdos, de a Csík Zenekar meghatározó tagja Szabó Attila is egri. Ezekre az előadókra építhető a népzenei, világzenei súlypont. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy folyamatosan ők lépnének fel, hanem az ő kapcsolatrendszerükre lehet építeni, az ő eddigi tevékenységükre lehet alapozni. A népzenei, világzenei műfajokhoz szorosan kapcsolódik a népi kultúra ápolása, a táncház mozgalom, a hagyományőrzés, ugyanakkor van egy modern és nemzetközi vetülete is a világzenének. Ezt a súlyponti témát egész éven át tartó programsorozattal, koncertsorozattal, háttérmunkával kell építeni, szervezni, és évente egy nagy fesztiválban tud kicsúcsosodni a munka. Így Eger a hazai világzene/népzene központjává válhat.
Fényművészet
A másik városi kulturális súlypontnak a fényművészetet javaslom. Ezen a téren adja magát, hogy a Kepes-hagyaték egy jelentős része a város tulajdonában van, és hogy hamarosan megnyitja kapuit a Kepes Központ. De a fényművészetnek és Kepes munkásságának akkora a kisugárzása, hogy érdemes az egész város kulturális életében hangsúlyos helyre tenni. A fényművészet kapcsán megjelenik a nagyon komoly és nemzetközileg elismert kortárs és modern művészeti tevékenység, ugyanakkor látványosságánál fogva széles rétegeket is meg tud szólítani. Ennek tehát a város turizmusára, sőt a városi terek alakulására is kihatása van. A fényművészet kapcsán is elmondható az, ami a másik súlyponti témánál, hogy szükséges az egész éven át tartó folyamatos, magas szintű tevékenység kiállításokkal, közterületi fényfestési akciókkal, múzeumpedagógiai tevékenységgel, előadássorozattal, tudományos munkával, workshopokkal, szimpóziumokkal, esetleg artist residency programmal és ez a folyamatos munka kétévente egy nemzetközi fényművészeti biennáléban csúcsosodhat ki. Ily módon Eger Kelet-Közép Európa fényművészeti központjává válhat.
Mindkét súlyponti téma olyan, mely jól definiálható, ugyanakkor széles tevékenységi területen hagy mozgásteret több korosztály részére. Mindkettő fontos értékeket képvisel, jelentős alapokkal rendelkezik Egerben és Magyarországon, ugyanakkor a szűk szakma mellett széles rétegeket is meg tud szólítani.
Környezetvédelem, fenntarthatóság
A környezetvédelem és a fenntarthatóság elveinek figyelembevétele elengedhetetlen bármely intézmény működtetésekor. Az EKMK tevékenysége során ennek több vetülete is van.
Egyrészt a programszervezés során a tematika kidolgozásakor teret kell adni a környezet- és természetvédelmi témájú, a környezeti nevelési valamint a természeti és a lakókörnyezet megismerését, megszeretését célzó akcióknak, programoknak. E téren már most is több kezdeményezés van, melyet intézményen belül tovább kell vinni, és városi szinten együtt kell dolgozni azokkal, akik ilyen téren tevékenykednek (pl. oktatási intézmények, Városgondozás Eger Kft., civil szervezetek).
A konkrét környezetvédelmi programok mellett meg kell vizsgálni, hogy az intézmény tevékenységét hogyan lehet környezetbarátabbá tenni. Figyelni kell a napi szintű irodai tevékenységekre, a programszervezésre, az épületek üzemeltetésére, azaz az EKMK tevékenységének teljes spektrumában természetessé kell válnia a környezetünkért vállalt felelősségnek.
Az energiatakarékosság és környezetvédelmi tevékenység összhangban kell hogy legyen az önkormányzat ezirányú törekvéseivel. Nem elhanyagolható, hogy ez által pályázati források válnak elérhetővé és csökkenek a fűtési és egyéb költségek is.
A fenntartható tevékenység terén is figyelembe kell venni, hogy az EKMK-nak az egész városra kisugárzása van, és ezt a felelősséget szem előtt kell tartani.
Az EKMK finanszírozása
Jelen állapot szerint az EKMK hozzávetőlegesen 300 millió forintos összköltségvetéssel rendelkezik, melynek mintegy felét, 140 millió forintot tesz ki az önkormányzati támogatás. Pályázati forrásokból további 170 millió forint folyik be. A TÁMOP-os főforrás mellett további forrásokra is pályáztak az EKMK munkatársai (pl. NKA). Az alaptevékenységi bevételek a másik két nagyobb forráscsoporthoz képest alacsonynak mondhatóak.
A jövőben – a várható jogszabályváltozások mellett – az önkormányzati támogatás biztosítja várhatóan a működés alapjait, bázisát, arra viszont hosszú távon nem lehet számítani, hogy ez az összeg nagyságrendileg növekedne a közeljövőben. Ezért a pályázati és egyéb források felé kell lépni a finanszírozás terén. Az EU-s forrásokból finanszírozott pályázatokból ki kell vennie a részét az EKMK-nak továbbra is és várhatóan növelni kell az alaptevékenységi bevételeket. A lehetőségek alapos feltérképezése és a feltételek biztosítása után intenzívebben kell megindítani ezt a folyamatot. Ilyen lehet, pl. hogy az adott személyi és tárgyi feltételekre alapozva nyári gyerektáborokat, ifjúsági csereprogramokat lehet szervezni.
A különböző cégek támogatóként történő bevonásának lehetőségét is fel kell térképezni. Itt egyrészről egyes jól körülhatárolt és megszervezett projektek, rendezvények jöhetnek szóba, másrészt a nagyobb cégek igényeit is fel kell térképezni és figyelembe venni a városi kulturális kínálat kialakításakor.
Az EKMK szervezeti struktúrája
A városi kulturális intézmény több korábbi intézmény összevonásával keletkezett és működési struktúráján ez továbbra is erősen érezhető. A két fő épülethez köthető a munkatársak tevékenysége. A közeljövőben el kell érni, hogy egy egységes intézményként jelenjen meg befelé is az EKMK, ahol nem az épületek földrajzi elhelyezkedése határozza meg a szervezeti struktúrát, hanem a témák, a feladatok és az effektív, együttműködő munka.
Eger, 2011. augusztus 4.
Törőcsik Gábor
