Eger város, az egri lakosok kulturális életét sok szereplő formálja: kulturális intézmények, könyvtár, színház, különböző cégek, óvodák, iskolák, a zeneiskola, a főiskola, a legkülönfélébb civil szervezetek, szerveződések, egyházi intézmények és szervezetek, együttesek, zenekarok, művészek és művészcsoportok, pártok, önkormányzati képviselők, hivatalnokok, helyi újságok, rádiók, televíziók, honlapok, portálok, aktív magánszemélyek, a kultúrafogyasztó közönség és a sort természetesen még lehet folytatni. De a helyi szereplők tevékenysége mellett az országos és nemzetközi folyamatok hatásai is közvetlenül érik az egrieket, akár TV-ken, újságokon, akár interneten keresztül, és persze úgy is, hogy sokan utaznak bel- és külföldön és így szereznek kulturális, művészeti benyomásokat.
Ebbe a nagyon összetett, mindenkire másként ható közegben kell elhelyezni az Egri Kulturális és Művészeti Központot, az EKMK-t, ebben a kulturális környezetben kell az EKMK-nak a lehető leghatékonyabban tevékenykednie, kulturális szolgáltatásokat nyújtania, közművelődési tevékenységet folytatnia, értékeket ápolnia vagy új témákat meghonosítania.
Ahhoz, hogy az EKMK és vele együtt a város is tudja tartani a ritmust, szükséges a nyitottság. Nyitottság új területek, témák felé, nyitottság a korcsoportok és a célcsoportok széles rétege felé, nyitottság az új ötletek felé, nyitottság az építő kritika felé.
A városi kulturális intézménynek (és munkatársainak) kellően rugalmasnak is kell lennie, hogy a sokarcú, fragmentálódott kulturális térben folyamatosan újra tudja értelmezni helyét, tudjon alkalmazkodni az új témákhoz, módszerekhez, technológiákhoz, úgy hogy közben az eddigi értékes munka se vesszen kárba, sőt a tradicionális kulturális területeken is lehessen alkalmazni újabb módszereket. Rugalmasság szükségeltetik ahhoz is, hogy az intézmény falain belülről sokkal nagyobb mértékben kimozduljon a tevékenység súlypontja oda, ahol a befogadók, a fogyasztók, a szereplők mozognak, mégpedig a mindennapi tevékenységek közelébe, legyen az a lakótér vagy valamely más városi tér, vagy legyen az a közösségi média bármely on-line felülete.
Az EKMK-nak mint a helyi kulturális élet fontos szereplőjének kezdeményező, proaktív szerepe is kell hogy legyen. Több területen és több partner felé mutathat fel pozitív példákat a hatékony, eredményes működés terén.
Mindemellett nagyon fontos, hogy a biztos alapokkal rendelkező EKMK az egri kulturális közegben támogató, felkaroló funkciót is ellásson, hisz a városban a különböző szereplőknél rendszeresen több jó ötlet, kezdeményezés is feltűnik, viszont intézményi, szakemberi bázisa az EKMK-nak van arra, hogy segítse, támogassa, ösztönözze azokat, akiknek erre szüksége lehet. Ezzel a támogató, felkaroló funkcióval többször nagyon költséghatékonyan lehet bővíteni a városi kulturális kínálatot.
Természetesen Eger kulturális, történelmi hagyományaihoz hűen a minőségi tartalomra és minőségi szolgáltatási színvonalra is figyelni kell.
Elengedhetetlen, hogy a közpénzen fenntartott és az ideális esetben sok és hasznos munkát végző kulturális intézmény kellő mértékben látható legyen a városban és annak határain túl is. Az intézmény, de sokkal inkább az egri kulturális élet teljesítményei nagyobb publicitást igényelnek a mainál, és e téren a koncentráltabb megjelenés mellett az internet adta lehetőségeket jobban ki kell használni.
Az EKMK működéséhez természetesen szükség van stabil anyagi, gazdasági háttérre is, melyet a fenntartói támogatás mellett az eddigi gyakorlatnak megfelelően különböző külső forrásokból is támogatni kell. Ez az alapja többek között annak is, hogy az intézmény munkatársai ideális körülmények között végezzék munkájukat, hogy az intézmény megfelelő infrastrukturális ellátottsággal rendelkezzen.
A rugalmasan, kezdeményezően, támogatóan és nyitottan működő kulturális intézménynek a helyi kulturális közegben tevékenykedő szereplőkkel bátran együtt kell működnie, és így – a szinergikus hatások kihasználásával – új, izgalmas tartalmak, akciók, projektek születhetnek.
Mindezek alapján az EKMK-nak a városi kulturális élet egyik húzóerejévé kell válnia, mégpedig azért, hogy a lehető legtöbb egri lakos számára elérhető módon izgalmas, érdekes, értékes kulturális tartalommal töltsük meg a város tereit, hogy ezáltal többek között még jobb legyen itt élni. Nem elhanyagolható, hogy a magas színvonalú minőségi kulturális, művészeti életnek pozitív hatása van a gazdasági életre és így az életminőségre is.
Ebbe a nagyon összetett, mindenkire másként ható közegben kell elhelyezni az Egri Kulturális és Művészeti Központot, az EKMK-t, ebben a kulturális környezetben kell az EKMK-nak a lehető leghatékonyabban tevékenykednie, kulturális szolgáltatásokat nyújtania, közművelődési tevékenységet folytatnia, értékeket ápolnia vagy új témákat meghonosítania.
Ahhoz, hogy az EKMK és vele együtt a város is tudja tartani a ritmust, szükséges a nyitottság. Nyitottság új területek, témák felé, nyitottság a korcsoportok és a célcsoportok széles rétege felé, nyitottság az új ötletek felé, nyitottság az építő kritika felé.
A városi kulturális intézménynek (és munkatársainak) kellően rugalmasnak is kell lennie, hogy a sokarcú, fragmentálódott kulturális térben folyamatosan újra tudja értelmezni helyét, tudjon alkalmazkodni az új témákhoz, módszerekhez, technológiákhoz, úgy hogy közben az eddigi értékes munka se vesszen kárba, sőt a tradicionális kulturális területeken is lehessen alkalmazni újabb módszereket. Rugalmasság szükségeltetik ahhoz is, hogy az intézmény falain belülről sokkal nagyobb mértékben kimozduljon a tevékenység súlypontja oda, ahol a befogadók, a fogyasztók, a szereplők mozognak, mégpedig a mindennapi tevékenységek közelébe, legyen az a lakótér vagy valamely más városi tér, vagy legyen az a közösségi média bármely on-line felülete.
Az EKMK-nak mint a helyi kulturális élet fontos szereplőjének kezdeményező, proaktív szerepe is kell hogy legyen. Több területen és több partner felé mutathat fel pozitív példákat a hatékony, eredményes működés terén.
Mindemellett nagyon fontos, hogy a biztos alapokkal rendelkező EKMK az egri kulturális közegben támogató, felkaroló funkciót is ellásson, hisz a városban a különböző szereplőknél rendszeresen több jó ötlet, kezdeményezés is feltűnik, viszont intézményi, szakemberi bázisa az EKMK-nak van arra, hogy segítse, támogassa, ösztönözze azokat, akiknek erre szüksége lehet. Ezzel a támogató, felkaroló funkcióval többször nagyon költséghatékonyan lehet bővíteni a városi kulturális kínálatot.
Természetesen Eger kulturális, történelmi hagyományaihoz hűen a minőségi tartalomra és minőségi szolgáltatási színvonalra is figyelni kell.
Elengedhetetlen, hogy a közpénzen fenntartott és az ideális esetben sok és hasznos munkát végző kulturális intézmény kellő mértékben látható legyen a városban és annak határain túl is. Az intézmény, de sokkal inkább az egri kulturális élet teljesítményei nagyobb publicitást igényelnek a mainál, és e téren a koncentráltabb megjelenés mellett az internet adta lehetőségeket jobban ki kell használni.
Az EKMK működéséhez természetesen szükség van stabil anyagi, gazdasági háttérre is, melyet a fenntartói támogatás mellett az eddigi gyakorlatnak megfelelően különböző külső forrásokból is támogatni kell. Ez az alapja többek között annak is, hogy az intézmény munkatársai ideális körülmények között végezzék munkájukat, hogy az intézmény megfelelő infrastrukturális ellátottsággal rendelkezzen.
A rugalmasan, kezdeményezően, támogatóan és nyitottan működő kulturális intézménynek a helyi kulturális közegben tevékenykedő szereplőkkel bátran együtt kell működnie, és így – a szinergikus hatások kihasználásával – új, izgalmas tartalmak, akciók, projektek születhetnek.
Mindezek alapján az EKMK-nak a városi kulturális élet egyik húzóerejévé kell válnia, mégpedig azért, hogy a lehető legtöbb egri lakos számára elérhető módon izgalmas, érdekes, értékes kulturális tartalommal töltsük meg a város tereit, hogy ezáltal többek között még jobb legyen itt élni. Nem elhanyagolható, hogy a magas színvonalú minőségi kulturális, művészeti életnek pozitív hatása van a gazdasági életre és így az életminőségre is.